Ha az ember lánya nincs férjnél és ennek ellenére gyermeket vállal, ahogyan én is, akkor még sokan néznek rá hülyén, hogy miért "csak" élettársi kapcsolatban él a párjával.
A szülés szempontjából ez természetesen nem jelent akadályt, csupán arra kell odafigyelnünk, hogy gondoskodjunk időben apasági nyilatkozatról.
A babának és az anyának járó támogatások egy részét (záros határidőn belül) igényelni kell, még ha alanyi jogon járnak is, és ehhez minden esetben szükség van a kisbaba dokumentumaira - születési anyakönyvi kivonat, lakcím-igazoló kártya, TAJ-kártya - is.
Ahhoz, hogy a babát anyakönyvezni tudják, még a kórházban felveszik az adatokat a kismamától. (Otthon szülés esetén még mindig elég sok bonyodalommal jár a születési anyakönyvi kivonat beszerzése.)
Az adatfelvétel során kérik el házasságban élő pároktól a házassági anyakönyvi kivonatot (régebben 30, újabban 300 napnál nem régebbi példányt, érdemes előre tájékozódni, hogy melyik intézmény pontosan melyiket fogadja el; a házasságkötés helyszínén kérhető másolat róla, akár személyesen, akár postai úton); egyedülálló vagy élettársi kapcsolatban élő kismamáktól az apasági nyilatkozatot. Ezek hiányában a babát az édesanyja vezetéknevére anyakönyvezik.
Amennyiben tehát azt szeretnénk, hogy a baba az édesapa vezetéknevét kapja, és nem házasságban születik - ahol a törvény automatikusan a férjet tekinti édesapának -, apasági nyilatkozatra lesz szükségünk.
Lényegében arról van szó, hogy az "apa" hivatalosan sajátjának ismeri el a születendő gyermeket. Azért tettük idézőjelbe az apa szót, mert ebben az esetben ez szó szerint azt a férfit jelenti, aki magáénak ismeri el a gyereket - nem kell hozás vér- vagy DNS- vizsgálat, tehát nem kizárólag a biológia apa veheti nevére a babát, amennyiben az anya is beleegyezik.
A megfelelő hatóságok előtt tett apasági nyilatkozattal a törvény az apát visszamenőleges hatállyal, a fogamzási idő kezdetétől a gyermek apjának tekinti; feltéve, hogy nincs más férfi, aki a családjogi törvény értelmében apának számítana (például az anya nem volt férjnél a fogamzás idején).
Apasági nyilatkozatot - hivatalos nevén "teljes hatályú apasági elismerő nyilatkozatot" - az anya lakhelye szerint illetékes önkormányzaton (anyakönyvvezetőnél), a bíróságnál, a gyámhatóságnál - külföldön: magyar külképviseleti hatóságnál - lehet tenni, minden esetben személyesen. Szükséges hozzá az apa és az anya személyigazolványa, lakcím-igazoló kártyája és a terhességi kiskönyv.
Az apaságot elismerő nyilatkozatot természetesen nem csak a baba születése előtt lehet tenni, de utána már a névváltoztatási kérelmet is be kell adni, és némileg hosszadalmasabbá válhat az eljárás. A születés előtt tett nyilatkozathoz a fogamzás és a szülés feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni (ezért is kérik a terhesgondozási kiskönyvet).
A várandós nőt és az apát (lehetőleg) egyszerre hallgatják meg, majd jegyzőkönyvbe veszik az apa nyilatkozatát. Ezt négy példányban aláírják, melyből egyet az anyának a kórházban kell leadnia szülés előtt (egyes helyeken utána).A nyilatkozat alapján - amely így a baba szempontjából gyakorlatilag a házassági anyakönyvi kivonattal azonos értékű lesz - a kicsi így automatikusan az apa vezetéknevét kapja. Innentől ez azt is jelenti, hogy az apának és az anyának közös szülői felügyeleti joga lesz, vagyis óvodai, iskolai beíratáshoz, útlevél igényléséhez, stb. mindkettejük aláírására szükség lesz.
Utolsó kommentek