Napjainkra lehetővé vált a valódi szülők személyének gyakorlatilag 100 százalékos biztonságú megállapítása. Amíg vizsgálat nélkül az anya személye biztos, addig az apa kiléte lehet bizonytalan, azonban a gyermek és a feltételezett apa vizsgálatával a rokonság egyértelműen megállapítható, illetve kizárható.
Minden ember tulajdonságai a saját DNS-ében vannak kódolva. Mindenki a genetikai állományának felét édesanyjától, másik felét pedig édesapjától örökli.
A vizsgálat eredménye
Az apasági vizsgálat pontossága, azaz az apaság megerősítési vagy kizárási valószínűsége az esetek döntő többségében meghaladja a 99.99 százalékot. Az eredmény általában 10 munkanap alatt készül el, de lehetőség van a vizsgálat gyorsított elvégzésére is, ilyenkor ez 5 munkanapra korlátozódhat.
Az eredmény írott formában készül el, amely tartalmazza a mérési eredményeket és a mindenki számára teljesen érthető, egyértelmű szöveges következtetést is. Az eredmény egyértelműen leírja azokat a mért DNS-jellemzőket, melyek az adott egyént azonosítják. Az eredményhez adott szöveges leírás mindenki számára teljesen érthető formában értelmezi a kapott eredményeket.
Apasági vizsgálat a jogi eljárásokban
Az eredmény bármilyen jogi eljárásban történő felhasználásának feltétele, hogy a mintavétel megfelelően ellenőrzött és dokumentált körülmények között történjék, azaz a mintákat adó személyek azonossága igazolható legyen. Ezt úgynevezett jegyzőkönyvezett mintavétellel szokták biztosítani.
Polgári peres ügyekben az igazságügyi laboratóriumok feladata a vitatott apasági ügyek tisztázása, vagyis a perben szereplő férfi apaságának bizonyítása vagy kizárása. Az esetek egy részében az úgynevezett klasszikus módszerekkel (vércsoport, HLA) az apaságot sem kizárni, sem egyértelműen bizonyítani nem lehet. A nemzetközi szakértői gyakorlatban a klasszikus genetikai vizsgálatok helyett ma már kizárólag csak DNS-vizsgálatot végeznek, ez jellemző mostmár Magyarországon is.
Büntetőügyekben a bűncselekményekkel kapcsolatba hozható úgynevezett biológiai nyomok (pl.: vér, nyál, ondó, haj, csont stb.) alapján történik az elkövető vagy áldozat azonosítása. A bűnügyek nagy részében az azonosítandó nyomok, melyek megmaradtak elég kevés adatot tartalmaznak és megrongálódnak, ezért azonosításuk általában kizárólag DNS-meghatározással lehetséges.
Az apasági vizsgálat menete
Származás-megállapítási vizsgálatok: A DNS-profil alvadásgátolt vérből, nyálkahártyakenetből, hajmintából, abortumból, különböző szövetekből (hám, csont, izom stb.), valamint archivált szövettani blokkból is meghatározható.
A személyi mintavételkor a mintaadónak igazolnia kell személyazonosságát, melyet a mintavevő ellenőrizni köteles. Elhunyt személy esetén a mintavevő igazolása szükséges. A mintavételről mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a mintát adó és a mintát vevő személynek is alá kell írnia.
A mintát adó nemcsak a saját mintavételét igazolja, hanem az ellenérdekű fél jegyzőkönyvének aláírásával annak mintavételét is, ezért származás megállapítási ügyekben lehetőség szerint az összes érintett személy mintavételét egymás jelenlétében kell elvégezni.
A levett mintát illetve annak maradékát a laboratóriumnak legalább 5 évig meg kell őriznie. A laboratórium maga választhatja ki, hogy melyik mintavételi eljárást alkalmazza, aszerint, hogy számára melyik a legjobb, és a legalkalmazhatóbb. A mintákat olyan módon kell tárolni, hogy illetéktelen személy azokhoz ne férhessen hozzá.
Vérminta esetén a vizsgálathoz elegendő 3-4 ml alvadásgátolt vér, melynek levétele steril tűvel történik. Vérvételkor fontos arról tudni, hogy a mintavétel előtti 3 hónapon belül nem kezelték-e a vizsgálandó személyt emberi eredetű vérrel vagy vérkészítményekkel.
Ha a minta szájnyálkahártya-törletből származik, akkor a mintaadó a mintaadást megelőzően félórán át nem étkezhet, mintaadás előtt pedig öblítenie kell. Személyenként legalább két minta vétele szükséges, amelyek közül az egyik kerül felhasználásra. Hajminta esetén egy személytől legalább 10 db hajhagymás, kitépett hajszálat szükséges venni, amelyeket az egyén nevével és azonosítójával ellátott borítékban kell tárolni.
Kriminalisztikai vizsgálatok: Büntető ügyekben a személyi minták biztosítása a DNS-vizsgálatot elrendelő hatóság feladata, azaz a nyomozó hatóságé, az ügyészségé vagy a bíróságé.
A bűnjelekből történő mintavételt, amit a bűnjelszemlén tartanak, biológiai nyomkutatás keretében végzik. Bűnjelszemlét csak szakértő vagy erre kiképzett szakértő-jelölt vezethet. A bűnjelszemléről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(WEBBeteg - Írta: Simon Béla; Lektorálta: Dr. Barcsai Tímea, jogász)
Utolsó kommentek