A terhesgondozás során legalább kétszer megvizsgálják az ellenanyagszintet, és az anyai vércsoportot is ellenőrzik. Ilyenkor nem csak az Rh-ellenanyag jelenlétére derülhet fény, hanem a többi vércsoportrendszerhez kapcsolódó antitest megjelenését is kimutatják. A kevésbé ismert vércsoportok ellenanyagai többnyire nem váltanak ki problémát, az AB0 antitestek pedig bizonyos esetekben fokozott, elhúzódó újszülöttkori sárgaságot okozhatnak, amit a gyerek állapotának ismeretében lehet majd kezelni. Magzati korban az Rh-antitest megjelenése veszélyes. Erre akkor lehet számítani, ha Rh-negatív anyának Rh-pozitív magzata van, és a magzati vérsejtek valamilyen módon bejutottak az anyai vérkeringésbe, például vetélésnél, abortusznál és szülés alatt. Ebben az esetben a következő magzatot veszélyeztetné az anya szervezetében termelődő ellenanyag, ha az anya nem kapná meg időben (72 órán belül) az anti-D-oltást. Ha ez megtörténik, az újabb terhesség általában tiszta lappal indul, nincs szükség fokozott óvintézkedésekre.
Veszélybe kerülhet az első baba is, főleg, ha magzatvízvétel vagy más olyan beavatkozás történik a várandósság idején, ami az anya testén át hatol be a magzatba, illetve a méhlepénybe. Ebben az esetben is jár az anti-D a kismamának. Mivel ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy sérüléssel járó beavatkozás nélkül is kialakul ez az állapot, a biztonság kedvéért minden kismamánál elvégzik az ellenanyagszint-vizsgálatot. Ha magas ellenanyagszintet mérnek, ezután havonta ellenőrzik az értékeket, és a magzat fejlődését, állapotát is figyelik. Az ellenanyag ugyanis a méhlepényen keresztül a magzatba jutva károsítja a magzati vörösvértesteket, így vérszegénységet okoz. A magzati vérszegénységre utaló jelek ultrahangvizsgálat segítségével észlelhetők: a szokásosnál több magzatvíz, a megnagyobbodott máj gyanújel lehet, súlyos esetben pedig a testüregekben folyadék halmozódik fel. Biztos diagnózist magzatvízvétellel állíthat fel az orvos. Ha a magzatvíz sok bilirubint (epefestéket) tartalmaz, ez a vértestek bomlására utal. A magzatvízvétel kockázatos eljárás, ráadásul egy leletből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ehhez több beavatkozásra is szükség van. A vizsgálatsorozatot tehát csak akkor írja elő az orvos, ha erre alapos oka van. A diagnózis másik módja, hogy vért vesznek a magzati köldökzsinórból. Ez a hasfalon keresztül bevezetett tűvel, ultrahang-irányítás mellett történik. A mintából pontos magzati vérkép készül, ebből kiderülhet, vérszegény-e, és ha igen, milyen mértékben, valamint mód van a magzat vércsoportjának meghatározására is.
Gyakori kérdések
– Honnan tudják meg, hogy a magzat milyen vércsoportú?
– Ha méhen belüli beavatkozás miatt szükséges anti-D-t adni az Rh-negatív anyának, megkapja anélkül is, hogy a magzat vércsoportját megállapították volna. Ez nincs rá káros hatással. Szülés után a köldökzsinórvérből végeznek vércsoport-meghatározást. Ha a magzat Rh-pozitív, az Rh-negatív anya anti-D-t kap.
– Jelzi-e bármilyen érezhető tünet az ellenanyag megjelenését?
– Semmilyen jele nincs az antitest-termelődésnek, amit a kismama érezne. Csak a vérvizsgálat eredményére hagyatkozhatunk.
– Ha egy előző vetélésnél/szülésnél elmaradt az anti-D beadása, van-e értelme pótolni a következő terhesség előtt vagy alatt?
– Nem, ekkor már az ellenanyagszint gyakori ellenőrzésére és alapos ultrahang-vizsgálatokra hagyatkozhatunk csak.
– Mi az RhDu alvércsoport? Van-e gyakorlati jelentősége, ha ezt mutatják ki?
– Az ilyen egyedek Rh-negatívként kezelendők. Gyakrabban fordul elő, hogy vércsoportjukat tévesen határozzák meg.
– Néhány hetes magzat elvesztésénél is (spontán vetélés) szükséges az anti-D beadása?
– Igen, a vetélés során ugyanis az anya vérkeringésébe juthat néhány magzati vérsejt.
Szaktanácsadó: Dr. Hajdu Krisztina szülész-nőgyógyász, humángenetikus, Országos Gyógyintézeti Központ
Kismama magazin
Utolsó kommentek